Tanulmányúton jártunk a Seychelle - szigeteken
Ha in medias res össze kéne foglalnom azt mondanám, hogy számos Indiai-óceániai afrikai sziget megismerése után elmondhatom, hogy a Praslin és La Digue szigeteken látott mesés és drámai strandok a legszebbek közé tartoznak, amiket valaha láttam. A Seychelle-szigetek, főképp egy jól megválasztott hotellel, abszolút feltöltő, stresszmentes üdülő- és pihenő desztináció lehet. Viszont el kell, hogy mondjam, hogy ahogy a legszebb partokat itt találtam meg, a legnagyobb drágaságot is itt tapasztaltam meg afrikai utazásaim alatt. De kezdjük is a legelején.
Engem antropológusként, afrikanistaként, és az Utazz Afrikába Utazási Iroda alapítójaként elsősorban az adrenalindús, változatos, kalandra hívó és különleges afrikai desztinációk csábítottak leginkább útra. A kezdetekben. Viszont mivel „vízi lény” vagyok, búvárkodom, imádom a víz minden formáját, imádok csónakon és a vízen lenni, sőt, még horgászni is szeretek, ahogy Afrika felfedezésében előrébb haladtam, úgy fordult érdeklődésem is egyre inkább az Indiai-óceán szépségei felé.
Ezzel párhuzamosan, kislányom születése óta (2016) is egyre inkább olyan desztinációk felé kezdett figyelmem irányulni, ahová családostul, akár kisgyermekekkel is, különösebb egészségügyi kockázat nélkül el lehet utazni. Így voltam másfél éves kislányommal Mauritius szigetén, vagy amikor kicsim 3,5 éves volt, a tanzániai Mafia-sziget felé vettük az irányt. Ugyanezen az úton egy másfél éves tejfehér bőrű, kék szemű, szőke kislány is velem tartott. COVID alatt ismét Mafia-szigetre tértünk vissza, majd felfedeztük együtt Zanzibárt, végül 2022 nyarán a Madagaszkárhoz tartozó Nosy Be szigetét.
És most itt vagyunk, többek között Afrika vezető légitársaságának és partnerünknek, az Ethiopian Airlines-nak köszönhetően, a Seychelle-szigeteken. Mahé főszigeten, a Beau Vallon strandnál található 5*****-os Hotel Savoy and Spa-ból írom ezt a blogot, 17:11 van, a nap már lassan lemegy. Másfél óra múlva már teljesen sötét lesz. A kert itt is úgy néz ki, mint egy tervezett botanikus kert. Gyönyörű, megnyugtató, feltöltő, pihentető. Ez az utolsó napunk itt, holnap megyünk haza, így a mai nap „lassan telt”.
Fantasztikus svédasztalos reggeli. Madagaszkáron szoktam rá a friss joghurtra gyümölcsdarabokkal, mint kezdőfogás: mangó, papaya, ananász, kivi, mindenféle gyümölcs. Csak úgy roskadozik az asztalt, pedig egy részük importált. És aki járt már hasonló helyen, az tudja: itt az ananász 10x finomabb, a banán banánosabb, az ízek eredetibbek, robbannak a szájban. Minden egyes falatnál. Ahogy az 5 csillagos resortokban szokott lenni, több féle kenyér, pékáru, külön omlettes, tükörtojásos, gofris- palacsintás, meleg kész ételes, salátás, stb. pultok. A házi kókuszdzsem, a mangó és epres smoothie, a 100%-os narancsdzsúz, és a spanyol chorizo, és a pármai sonka vitte nálam a pálmát. Meg persze kedvencem, a banánkenyér. Tetszik, hogy a reggelihez nagyon jó kávét kapunk itt, és lehet capuccinot, lattét is kérni. Meg persze teát is. Természetesen vaníliásat, vagy valamilyen trópusi gyümölcs ízvilágút.
Aztán jön a medencézés, csak néha napos, UV barátabb, mint tegnap, elég felhős az ég, pont jó a lubickoláshoz. Az Indiai-óceán ma haragos, hullámos-tarajos, de nekünk ez is nagyon tetszik, kislányom órákon keresztül képes a hullámokban ugrálni, vagy éppen „leninjázni őket”. Utána séta, ebéd, és szuvenírvásárlás: a helyi Takamaka fáról elnevezett Takamaka-rum, a kókuszpálma diójáról megformált hűtőmágnes, egy kis karkötő, ami kagylódarabokból áll. Ebédre street food, ahogy szinte minden nap. Mi a helyi helyi street foodot is nagyon kedveljük, így low-budget kijövünk, ízletesek az ételek, a kisgyermek is megeszi őket, és így még közelebb kerülünk a helyiekhez, hiszen ilyen helyeken leginkább ők szoktak étkezni. Utána kis Kids Clubozás- ezekben a hotelekben gyakran van gyerekjátszó szoba, gyerekfelvigyázó, így amíg a szülő a 16 éven aluliak számára tiltott SPA területen jacuzzizik, vagy a non-stop nyitvatartó fitneszteremben van, a gyermekre is van, aki ügyel. Ez ma már az utolsó, pihenő, levezető napunk. De az utazásunk első fele meglehetősen élménydúsan zajlott, hiszen a 115 szigetből álló Seychelle-szigetek "belső szigetkörébe" tartozó két legvadregényesebb, legizgalmasabb szigetén kezdtük utazásunkat: Praslin és La Digue szigetén.
Folytatás következik!
Érdekességek és információk a Seychelle-szigetekről:
- területe 1,4 km2, az egyenlítőtől délre, a 4-10. hosszúsági fok között helyezkedik el
- 115 sziget alkotja, mely két csoportra osztható: 43 „belső sziget”, amely Mahé főszigettől 90 km-es körzetben helyezkedik el, ezeket gyönyörű fehér homok, gránit sziklák jellemzik. Jellemző, hogy a sziget belseje felé hely magasodik, buja zöld növényzet borítja őket, a partszakaszuk pedig gránit sziklatömbökkel tagolt, fehér homokos öblökkel, strandokkal. 72 sziget a „külső szigetek” közé sorolandó, amelyek 1200! km-es környezetben helyezkednek el Mahétól dél-nyugati irányban. Itt egy kis kísérőt kell tennem a blogban, mert aki teheti, akinek kicsit több ideje van rá, vagy aki kétszer vissza szeretne térni a Seychele-szigetekre, annak érdemes a hosszabbítást, vagy a második utat a külső szigetekre tervezni… Némelyikük helikopterrel, repülővel, szafari búvárhajóval közelíthető meg (egy irányban egy sziget elérése akár 24 órát is igénybe vehet hajóval!). Jellemző a külső szigeteken az egy sziget- egy luxusresort koncepció. Drága desztináció, viszont egyedi látványban lesz része az utazónak: atollok, 6m tengerszint feletti magasságú érintetlen szigetek, sok homokpaddal, és érintetlen korallzátonyokkal, manta rája és tengeri teknős populációkkal, kiváló merülőhelyek. Megmondom őszintén engem nagyon vonz egy második „külső szigeteki” utazás lehetősége, így aki jönne velem búvárszafarizni (a hajón a kísérő vendégek elszállásolására és szórakoztatására is alkalmas, tehát nem csak búvárok, mások is jelentkezhetnek) egyszer, az írjon bátran és megszervezzük. 😊
- a Seychelle – szigeteken az átlaghőmérséklet 24-32 C fok körül mozog, az óceán 27-29 C fokos! Ciklonok nem veszélyeztetik az óceániai-egyenlítői klímájú szigeteket
- Fővárosa, mely a világ legkisebb fővárosa is egyben, Victoria, itt él a 100.000 Seychelle – szigeteki lakos 90%-a - Legmagasabb pontja a 905 méter tengerszint feletti magasságban található Morne Seychellois - területének 43%-a védett, 4 Tengeri Parkkal , és 3 szárazföldi Nemzeti Parkkal büszkélkedhet
- 2 UNESCO Világörökségi Helyszíne Praslin szigetén a Vallée de Mai és az Aldabra Atoll - a tengeri teknősök kedvelt élő és tojásrakó helye, 1972 óta , mióta célzott teknősvédelmi projekt folyik az országban, számuk megnyolcszorozódott! - az emberre nézve nincs veszélyes állat, vagy rovar a szigeteken
- 200 fajta, 7 millió egyedet számláló madárpopuláció, 70 endemikus fa fajta jellemzi a szigeteket
- a születéskor várható átlagéletkor 74 év, a 100.000 fő körüli lakosság 9%-a külföldi, fele indiai származású, és a kultúrában és az emberek megjelenésén is érezhető az angol-francia- kínai – indiai és afrikai hatás is, így adva elegyét egy izgalmas kreol kultúrának
- Gazdasága nagy részben a turizmusra épül, jelentős még a halászat. Az Indiai-óceán legnagyobb tonhalfeldolgozó üzeme Victoria városban található
PRASLIN sziget
Minden utazásnak van egyfajta dramaturgiája. Lehet a fárasztóval és az adrenalindússal kezdeni, és a végén kipihenni üdüléssel. Vagy fordítva. A Seychelle-szigeteken mi szerintem egy fordítottal kezdtünk. Jó volt, hogy az elejére hagytuk a kalandos- aktívabbat, viszont abból a szempontból nem tudom, hogy jól csináltuk-e, hogy az elején estünk túl a „lehasalós” legszebb partszakaszok felfedezésén, így Mahé strandjaira már csak egy „wow, nem rossz” jutott.
Bécsből az Ethiopian Airlines légitársaság járatával érkeztünk meg Mahé szigetre, egy átszállással utaztunk Addisz-Abebán keresztül. Mahén a nemzetközi terminálról a belföldi terminálra kellett átsétálnunk. Összeszedtük csomagjainkat, és toltam – toltam át kislányommal együtt a kocsit a belföldi részlegre. Közben azért a szemem sarkából néztem, mi van körülöttem. Volt Burger King, volt egy fantasztikus hangulatú bár, és mögötte napsütésesen integetett nekünk egy terebélyes legyezőpálma. A pálma akaratlanul is odavonzott az út mellé, így kicsit kijjebb toltam a kocsit a fedett repülőtéri épület alól. Ami ott várt látvány, arra egyáltalán nem számítottam. Buja, zöld esőerdővel borított hegy magasodott előttem, a csúcsa a felhőkbe ért. Nem gondoltam volna, hogy van olyan reptér, ahová már önmagában azért is érdemes leszállni, hogy az ember megcsodálja a környezetet, de ez tényleg gyönyörű volt. Miután magunkhoz tértünk, Praslin szigetre repültünk át egy 18 személyes kisrepülőgéppel. Az út 20 percet tartott.
Praslin a Belső-Seychelle-szigetek második legnagyobb szigete, amely Mahétól 44 km-re északkeletre fekszik a Szomáliai-tengerben. Praslin lakossága körülbelül 7533 fő, és két közigazgatási körzetből áll: Baie Sainte Anne és Grand' Anse. Praslin egyszerűen mesés. Az volt a benyomásom, érintetlenebb, mint Mahé. Akkor volt igazából lehetőségünk bejárni a szigetet, amikor a tanulmányutunk keretében a sziget számos pontjára elvittek minket különböző hotelekbe, és a Praslinon legszebbnek tartott Anse Lazio partszakaszra is. Na itt tényleg lehasaltunk, olyan gyönyörű volt.
Egy egész napos csónakos kirándulásra is sikerült elmennünk: Curieuse, St. Pierre és Felicite szigeteket látogattuk meg. Egy kis snorkelling, strandolás, finom ebéd, ahol a grill hal, a „kreol szósz”, és a lilahagymás mangósaláta vitte nálunk a pálmát. Curieuse a Praslin északnyugati partjainál található, az azonos nevű tengeri nemzeti park közepén. Ez az egyetlen sziget Praslinon kívül, ahol a Seychelle-szigeteki tengerikókusz(coco de mer) vadon nő.. A szigeten található természetvédelmi területen óriásteknősök tenyészállomást létesítettek. A látogatók szabadon etethetik levelekkel ezeket a gyakran 150-200 éves páratlan állatokat, fotózkodhatnak velük, és megsimogathatják fejük búbját, nyakukat. A 19. századból származik annak az orvosnak a háza, aki egykor a lepratelep gondozását végezte. Felújították, és most egy kis múzeumnak ad otthont.
Leghíresebb látnivalója talán a Vallée de Mai természetvédelmi terület, a Seychelle-szigetek két UNESCO-világörökségi területének egyike, a híres Coco de Mer otthona, amelyet a Seychelle-szigetek kormánya szigorúan véd. A Coco de Mer pálmák által termelt magok a legnagyobbak a világon. A világ legnagyobb diója 20-25 kilogrammosra is megnő! A természetvédelmi terület körútja közül a rövidebbre volt időnk, a hosszabb kb. két órát vesz igénybe. A vezetett séta során mindent elmagyaráznak a Seychelle-szigetek szuvenírtárgyai közül leggyakrabban visszaköszönő, a női szeméremdombra emlékeztető védett kókuszpálmáról. (Coco de Mer alakú kulcstartók, mágnesek, plüssállat, és minden kapható, amire a Coco de Mer szimbólumot rá lehet nyomtatni, ragasztani, vagy ki lehet faragni.) Elmagyarázzák, hogyan alakul ki és fejlődik a termés, hogy mi a különbség és a hím és a női egyed között. Útközben fekete papagájokat, kék galambokat, fekete csigákat, rengeteg gekkót és vanília orchideát láthatunk.
Érdekességek a tengerikókuszról:
- latin nevén Lodoicea maldivica, a Seychelle-szigeteken honos pálmafaj, a Lodoicea nemzetség egyetlen faja
- a Praslin természetvédelmi terület az egyetlen hely, ahol még fellelhető
- a világ legnagyobb növényi termése, aminek tömege elérheti a 18 kg-ot
- a fán a világ legnagyobb levelei láthatóak: átmérőjük akár 6 m is lehet
- a fa 30 m magasra is nyúlhat
- a fák 220 évig is élnek, de sokan 1000 évre becsülik élettartamukat, mivel 1768-ban a Praslin-szigetére érkező franciák csak fiatal hajtásokat találtak a Vallée de Mai természetvédelmi területen
- az érett gyümölcs súlya 15–30 kg
- a gyümölcs néha lógó női mellekre, illetve női hátsóra is hasonlít, ezért erotikus szuvenírként is árulják. Évente több ezer tengerikókuszt adnak el szuvenírként
- A gyümölcs héja 10 cm vastag és rendkívül rosszízű
Személyes kedvencünk- La Digue sziget
La Digue a Seychelle-szigetek harmadik legnépesebb szigete, területét tekintve pedig a negyedik legnagyobb, Praslintól keletre és Felicite-szigettől nyugatra található, 1:15 perces gyorshajóúttal érhető el Mahé főszigettől. Méretében a Seychelle-szigetek negyedik legnagyobb gránit szigete Mahé, Praslin és Silhouette Island után. Lakossága 2800 fő.
La Digue-et a „lassú” szigetként is szokták emlegetni, valaki azt mondja rá, hogy az ember itt „picit visszatérhet a múltba”. Akárhogy is, hangulatában nekünk ez feküdt legjobban. A szigeten általános, hogy bérelt biciklivel lehet körbejárni, mert autó alig van La Digue-en. Jó erőben kell lennünk a körbe bicajozáshoz, mert bizony emelkedőkön fel, lejtőkön le fog vezetni az utunk, viszont a látvány kárpótolni fog a fáradalmakért. 😊 Északon kellemes partokat, kagylógyűjtő helyeket fedeztünk fel, délen pedig Anse Source d’Argent és Grande Anse-t sikerült megismernünk.
Anse Source d’Argent kétség kívül a legfelkapottabb partszakasz, és valóban nagyon szép, a világ egyik legtöbbet fotózott tengerpartja, nem véletlenül. A hófehér homokból gigantikus gránitsziklák nyúlnak ki a magasba. Úszásra ugyan sekélysége miatt nem kifejezetten alkalmas, a kristálytiszta vízben akár órákig is áztathatjuk magunkat. Sok pár itt mondja ki a boldogító igent, ezért is érdemes, ha ide érkeztünk, nem rögtön az első parton tábort vernünk, hanem a sétányon beljebb, tovább haladva egy távolibb, még érintetlenebb partszakaszon úsznunk egyet. A partszakasz a L'Union Estate Park része, a belépő 150 rúpia. A nagykiterjedésű szabadtéri múzeum betekintést biztosít Seychelles történelmébe, régi mesterségekkel, klasszikus koloniális kreol épületekkel találkozhatunk, megérthetjük, hogy készül a kókuszolaj, és természetesen itt is etethetünk teknősöket is.
Köszönet támogatóinknak és együttműködő partnereinknek: