Etiópia

Általános adatok

Főváros: Addisz-Abeba  
Pénznem: etióp birr  (1 EUR 32,38 ETB) 
Lakosság: 102,4 millió (2016)  
Hivatalos nyelv: amhara nyelv  
Beszélt nyelvek: angol, tigrinya, oromija, szomáli, arab  
GDP összes: 84,299 millió USD (2008)  
Egy főre jutó: 1122,93 USD  
Terület: 1 127 127 négyzetkilométer

Neve a görög Aithiopia latinosított változata, jelentése: „ember napsütötte arccal”. Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa, területének fele több, mint 1200 m magas.  Központja az Etióp magasföld fennsíkja, 4000 m-es csúcsokkal. Északkeleten a félsivatagos Danakil mélyföld, délkeleten a szomáli lépcsővidék határolja. Etiópiában számos ma is működő vulkán van. Addisz-Abeba is 2370 m magasan található. Legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. Legnagyobb tava a Tana-tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik. Éghajlatát magassági övezetek határozzák meg: 1800 m-ig trópusi forró éghajlat jellemzi (kolla öv), 2500 m-ig van a meleg mérsékelt öv (vojna dega), az állandó tavasz birodalma, 2500 m felett van a hűvös-hideg zóna (dega).

Etiópiában Afrika szinte valamennyi vegetációtípusa megtalálható. Az Etióp-magasföldön trópusi őserdők, a csapadékszegény területeken szavannák uralkodnak. A nedvesebb erdők cserjeszintjéből, Kaffa (ma Kefa) régióból származik a kávéfajták őse, az arab kávécserje. Állatvilága tipikusan kelet-afrikai. Jellemző állatai: maki, cerkóf, pávián, gepárd, oroszlán, hiúz, hiéna, zebra, antilop, gazella, kafferbivaly, strucc, flamingó, pelikán.

Az Etióp felföldön az i.e. 2. évezred óta élnek szemiták, akik fejlett civilizációval rendelkeztek. 315 után keresztény ország lett, később köze lett az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez is, mivel kiterjesztette hatalmát Jemenre. Amikor az Etióp felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, elszigetelődött, elgyengült. A 16. sz-ban a portugálok segítségével vertek vissza egy jelentős támadást. 1632-ben kiűzték az országból a nyugati keresztényeket, így ismét elszigetelődtek. A 19. sz. második felében a császári hatalom megerősödött, az ország dél felé terjeszkedett. 1896-ban Adouánál visszaverték az olasz gyarmatosítókat. Az első világháborúban Etiópia nem vett részt, mert független állam volt, mint Libéria. Később az olasz fasiszták az abesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását. 1941-ig átmenetileg elfoglalták az országot és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták a császárnak az uralmat. Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták, de képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1975-ben feltételezések szerint meggyilkolták. A Szovjetunió által támogatott következő rezsim tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket, az éhínséget. 1993-ban népszavazással elismerték Eritrea függetlenségét. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, de katonailag erős ország. Népessége robbanásszerűen növekszik, 1960. óta megnégyszereződött, jelenleg a 13. legnépesebb ország. Az országban több mint 80 nyelvet beszélnek, a hivatalos nyelv az amhara. A lakosság 2/3-a keresztény, 1/3-a muszlim vallású.

Világörökségi helyszínek (melyeket az út során is érinthetünk)

Simien Nemzeti Park – Területén található az ország legmagasabb pontja, a Ras Deshan (4620 m). A park a világ egyik leglátványosabb vidéke, vízfolyásokkal és szurdokokkal szabdalt masszívum, melynek oldalai meredeken zuhannak alá a füves puszták és folyóvölgyek felé. Számos ritka faj otthona, mint pl. az etióp farkas, a dzselédapávián, vagy az abesszin kőszáli kecske. Ezek a vadkecskék a világon sehol máshol nem találhatók meg. Az ország területén még 20 nemzeti park van.

Lalibela sziklába vájt templomai – etióp keresztény zarándokhely, szent város, más néven Új Jeruzsálem 2500 m-es magasságban fekszik, lakói az Etióp Ortodox Egyház tagjai. Lalibela vörös bazaltlávából faragott 11 monolitikus templomáról nevezetes. A templomokat a 12. században, Szent Lalibela császár uralkodása, a keresztény eszmék virágzása idején kezdték építeni, építésük 100 évig tartott. A templomok az etióp keresztények és a Szentföld közötti összefonódás jelképeiként értelmezhetők. A sziklákból egyben kifaragott 11 templom mindegyike 800 négyzetméteres és 10 m magas, így a világ legnagyobb ember alkotta monolitikus építményei. A 12. sz-ban Lalibela körül jött létre az Etióp Királyság. Amhaar Yekuno Amlak 1270-ben lépett trónra. Trónkövetelését a bibliai Salamon királytól való állítólagos származására alapozta. A salamoni származás, Etiópia legjelentősebb hagyománya a „Kebre Negest”-ben van leírva. (A királyok hírneve)

Akszúm romjai – ókori királyi székhely   Az Akszúmi Királyság Etiópia északi részén és a mai Eritrea területén helyezkedett el az 1. és a 10. sz. között. A birodalom a 4. sz-tól áttért a kereszténységre, ettől kezdve használta az Etiópia nevet is. Fővárosa Akszúm volt. Az uralkodó hivatalos címe a „nigusa nagast” (királyok királya) volt, és egészen Hailé Szelasszié császár 1974-es trónfosztásáig használták. Akszúm Róma, Bizánc és Perzsia mellet a késő ókor nagyhatalmának számított. Akszúmban a 4. sz-ban építették a Sioni Szent Mária katedrálist, mely később az etióp uralkodók koronázási temploma lett. A 7. sz-tól a királyság hanyatlani kezdett, megjelent az iszlám vallás. A kereszténység felvétele után a ge’ez lett az egyház nyelve. A birodalom széthullása után ez a nyelv lassan kihalt, kialakultak utódai, az amhara és tigrinya. A ge’ez ma is az Etióp Ortodox Egyház liturgikus nyelve. A nyelv leírására a délarab írásból saját 26 betűből álló ábécét fejlesztetek ki, melyet Etiópiában ma is használnak. Akszúm legfontosabb építészeti emlékei a királyok és nemesek sírjait jelző sztélék és obeliszkek.

Gondar -  királyi körzet

Harar – a Jugol városfal és a fallal övezett óváros

Tiya sztéléi

Konso kultúrtáj

Legfontosabb látnivalók, érdekességek

Addisz-Abeba az Afrikai Unió székhelye, 2 500 m tengerszint feletti magasságával Afrika legmagasabban fekvő fővárosa, 80 különböző nyelvet beszélő népcsoport lakhelye. Van keresztény, muszlim, és zsidó közössége is. Nevének jelentése: „új virág”. Az 1886-ban II. Menelik császár által alapított város helyét felesége, Taitu etióp császárné választotta ki. Lakossága az agglomerációval együtt eléri a 7 milliót. A város főbb látnivalói: a legnagyobb piac, a Mercato, I. Hailé Szelasszié császár egykori palotája, az egyetem - itt található a 3 millió éves Lucy koponya, a Menelik Mauzóleum, Hailé Szelasszié császár koronázási helye, a Szent György katedrális, és a Szentháromság (Szelasszié) katedrális.

Tana-tó - Etiópia legnagyobb tava az ország északnyugati részén. A tó a Kék-Nílus forrása. Ennek eredeténél, ahol duzzasztógát is van, fekszik az ország negyedik legnagyobb városa, Bahir Dar. A tóban 37 sziget van, 19-en kolostorok is épültek. A régmúlt idők uralkodói és az egyház is e szigeteken rejtették el kincseiket. A leghíresebb a Tana Quirqos sziget, a hagyományban mint a Frigyláda őrzésének helyszíne. Itt pihent meg az Egyiptomból visszatérő Szűz Mária, és itt van eltemetve Frumentius, Etiópia megtérítője is. Daga sziget az etióp császárok temetkezési helye volt. A Szent István templomban van eltemetve Jekuno Amlak, a Salamon dinasztia alapítója. A szigeten nyugszik még I. Dávid, Zara Jakob, Za Dengel és Bazilidész is. A kolostorok közül a leghíresebbek a 14. sz-i Debre Maryam, a 18. sz-i Narga Selassie és az Ura Kidane Mecet.

A Kék-Nílus vízesése Bahir Dar mellett – Az Etiópia és Szudán területén áthaladó közel 1600 km hosszú Kék-Nílus a Nílus legfontosabb forrásága a Fehér-Nílussal együtt, mellyel a szudáni Kartúmnál egyesül. A Kék-Nílus nevét az általa szállított hordalékról kapta, mely gyakran színezi feketére a vizet. A torkolatnál beszélt szudáni nyelvjárásban a fekete és a kék színekre ugyanazt a szót használták. A Tana-tó déli oldalán kilépő Kék-Nílus egy 400 km hosszú, helyenként 1500 m mély kanyont alakított ki. Itt van a 45 m magas Kék-Nílus vízesés (T’is Isat – „füstölgő víz”), a környék legjelentősebb turisztikai látványossága. A Kék-Nílus és az Atbara folyó okozták a Nílus áradását, mely az ókori egyiptomi civilizáció kialakulásának feltétele volt. A Kék-Nílus felső szakaszát Etiópiában szentnek tartják, mert a Bibliában az Édenkert egyik folyójaként leírt Gihonnal azonosítják.

Bahir Dar – 245 000 fős település, Amhara szövetségi állam székhelye, a Tana-tó déli partján, a Kék-Nílus forrásánál. Egy, a 16. sz-ban alapított jezsuita misszió körül alakult ki. 1937-ben az abesszíniai háborúban elfoglalták az olaszok. A háború után itt volt Hailé Szelasszié egyik palotája, a császár még a főváros ide helyezését is fontolgatta. A város híres pálmafákkal szegélyezett útjairól, virágairól. Jól szervezett, biztonságos város, ezért az UNESCO Városok a békéért-díját is megkapta.

Gondar erődvárosa, kastélya – Az egykori birodalmi főváros Begender tartomány korábbi központja, a Tana-tótól északra. 1635 körül alapította Bazilidesz király, akit a legenda szerint egy kafferbivaly vezetett ide, ahol egy remete tanácsolta neki, hogy itt építse fel kastélyát, és Etiópia első állandó fővárosát. 1668-ban I. János király elrendelte a város lakóinak vallási elkülönítését, így jött létre a muzulmán városrész. 1855-ig volt főváros, ekkor II. Teodor császár Magadalába tette át székhelyét. Később elfoglalták a szudániak, akik minden templomot felgyújtottak, majd az olaszok birtokába került, kiknek itt volt utolsó erődített állásuk, innen folytattak gerillaharcot az etiópok és britek ellen. A település hagyományosan négy városrészre osztható: az iszlám-, és az etiópiai zsidó negyed, az Etióp Ortodox Egyház fejének, az abunának a lakóhelye, és a nemesség egykori városrésze. Az ország egyik legfontosabb turisztikai központja. A Királyi Körzet a Világörökség része. Fontosabb épületei: Bazilidész kastélya, Józsua palotája, Dávid csarnoka, a könyvtár és három templom. A város közelében van Bazilidész fürdője, Ras Mikhael Seul palotája, és a Debre Berhan templom. A belváros az 1930-as évek olasz hatását mutatja.

Akszúm – Az ókorban és a kora középkorban az Akszúmi Királyság székhelye, 1000 km-re északkeletre Addisz-Abebától. Az i.e. 5 000 és 2 000 körüliek legkorábbi emlékei, az első obeliszkek. Az i.sz. 4. sz-ban élte fénykorát a birodalom, mely az egyház (és később Etiópia) központja lett. Amikor Mohamed elmenekült Mekkából, lányát és vejét Akszúmba küldte, királyának oltalmába ajánlva őket. A velük érkezett menekültek közül néhányan nem tértek vissza Arábiába. Az arab hagyományok szerint a király (titokban) felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre. Az iszlám terjedésével megindult a királyság hanyatlása, a város egyházi vezető szerepe azonban fennmaradt. Akszúm Etiópia legszentebb városa, melyet évente rengeteg zarándok látogat meg. Az Etióp Ortodox Egyház tanítása szerint a Miasszonyunk Sioni Mária templomban található a Frigyláda, benne a Tízparancsolat tábláival. Az 1700 éves, 24 m magas obeliszket 1937-ben az olaszok öt részre törve Rómába szállították és ott állították fel. A  műemlék visszaadása komoly diplomáciai feszültséget okozott a két ország között, és az 1940-es években az oszlop a nemzeti ellenállás szimbólumává vált. Végül Olaszország 2005-ben adta vissza az obeliszket, mely 2008. óta újra itt látható.

Az Omo-völgy alsó szakasza – Az Omo egy folyó Etiópia déli részén, mely a lefolyástalan Turkana (Rudolf)-tóba torkollik, völgye a Világörökség része. A 760 km hosszú folyó az Etióp-magasföldön ered, deltatorkolattal ömlik a Turkana tóba. Nagy esése miatt gyors folyású, zuhatagos, keresztül folyik az állatvilágáról híres Mago és Omo Nemzeti Parkon. Alsó folyása több nomád nép otthona. A folyó völgye az egyik legfontosabb munkaterülete az ember őstörténetével foglalkozó kutatóknak. Itt találták a világ legidősebb, 2,4 millió éves kőeszközét.

Etiópiának saját időszámítása van, az etióp naptár. A Julián naptár van érvényben.

Gyakorlati tudnivalók - Etiópia

Az üdvözlés kézrázással és tiszteletet kifejező, némi meghajlással történik. Fogadjuk el: mi megnézzük őket, ők megnéznek, akár meg is tapogathatnak minket (pl. a szőke hajat, a bőrt, ha látszik rajta, hogy másképp van lesülve (pl. póló alatt fehér, azon kívül barna). Nem bántanak, nem agresszívek, kíváncsiak, akárcsak mi.

Etiópiában a fehér ember pénz, toll, ceruza és ajándékforrás. Sajnos ehhez nagyon hozzászoktak a helyi gyerekek és van, ahol még az autót is megdobálják, ha nem kapnak ajándékot. Amennyiben adni akarunk valamit, a sofőrökkel egyeztessünk vagy a helyi guide-dal és kérjünk segítséget a kiosztáshoz, ellenkezdő esetben lerohanhatnak és ez veszélyes helyzetet teremthet!

Csak palackozott vizet igyunk! Aki kényes gyomrú, fogat is ezzel mosson. A palackot ne dobjuk el, ez nagy kincs, főleg délen. A „Highlander” kiáltás (régen volt egy ilyen márkájú ásványvíz) azt jelzi, hogy a kiabáló szeretné a műanyag vizes palackot megkapni üresen, vagy vízzel.

Könnyű, szellős ruházatot vigyünk, túrabakancs, zárt cipő ajánlott. Napközben meleg lesz, különösen délen, éjszaka a felföldön a levegő lehűlhet. Amennyiben a ruhatárunkat ott szeretnénk hagyni, azt a sofőröknek adjuk oda, vagy hagyjuk a szobában.

A templomokban célszerű egy kendő a fejre, vállat és térdet takaró ruházat. A cipőt le kell venni, mielőtt bemegyünk, így aki nem akar mezítlábazni, annál legyen zokni vagy valami nejlonzsák a lábfejére. Vannak templomok és helyek, ahova nők nem mehetnek be. Ezt tiszteletben kell tartani. Ilyen pl. a Debre Damo kolostor. SOHA ne menjünk az imádkozók közé, vagy az oltárfalak mögé!

Fotózás előtt mindig kérjünk engedélyt! Délen a törzseknél fényképekért fizetni kell, a tarifa változhat. Pár éve egy fotó egy emberrel 2 birr (értelemszerűen, ha többen állnak egy képre, annyiszor 2 birr), egy gyerek egy felnőtt 3 birr volt. Ha olyan is odaáll, akit nem szeretnénk, udvariasan kérjük meg, hogy távozzon. Sajnos előfordul, hogy agresszív lesz, akit nem akarunk fotózni. Amennyiben sikerül egy bikaugrási szertartásra eljutnunk, ott is fizetni kell, 300 birr a tarifa (1 USD 27,20 ETB).

Az éttermekben, szállodákban legyünk türelmesek! Más az életritmus, más a kiszolgálás menete, előbb-utóbb minden kérésünk teljesül, csak ki kell várni. Ha a helyiek étellel, itallal kínálnak, illik elfogadni és megkóstolni. Az etiópok kézzel esznek, az ételből apró batyukat készítenek, és azokat eszik. Ha egy ilyen kis batyut a szánkba akarnak tömni, illik elfogadni, nagy megtiszteltetés. Az etióp konyha méltán világhírű! Fűszere, változatos ételeik vannak, nem szabad kihagyni. A what általában bárány, marha vagy csirkehúsból készült fűszeres pörkölt, melyet injerán, a csak Etiópiában honos teff gabona lisztjéből készített hatalmas, szürkészöldes színű palacsintán tálalnak mindenféle zöldséggel, pürékkel, túróval. A tibs apró fűszeres, sülthús darabkák. Nemzeti ital az araki, egy erős pálma pálinka, valamint a tedzs, egy erjesztett, édeskés sörszerű ital.

Az utak némelyike nem túl jó minőségű, sok helyen nincs aszfalt út. Így az utazás rázós, poros, hosszú ideig tartó is lehet.

Nincs mindig áram, gyakran csak bizonyos napszakokban működik. Gyakran angol aljzatok vannak, így célszerű angol átalakítót hozni.