Jambo Zanzibár! - Blog a fűszerszigetről, 2021. február
Még mi se nagyon hisszük el, de igaz: minden fennakadás és probléma nélkül, simán megérkeztünk Zanzibár szigetére február 14.-én kora délután. Minden nap csinosan felöltözve igazi étteremben, gyönyörű és kifinomult atmoszférájú helyen vacsorázunk. Végre van hova kiöltözni (nőként írom a blogot. J )! Végre majd egy év viszonylagos bezártság után megérintett bennünket a szabadság szele! Méghozzá egy fenséges partszakaszon, gyönyörű napsütéses idővel, egy nagyon barátságos szigeten, választott hotelünknél fogva mindezt pedig luxuskivitelben élhetjük át utastársaimmal!
De kezdjük a legelején. Február 13.-án indultunk útnak: jómagam (Szilasi Ildikó), az Utazz Afrikába Utazási Iroda alapítója és öt éves „világutazó-vérű” kislányom. Egy fotográfus és néhány kedves utastársunk. Budapestről Bécsbe indultunk, ahonnan repülőgépünk is indult. Ki autóval, ki vonattal jutott el Bécsig, ahonnan az Ethiopian Airlines által üzemeltetett Bécs- Zanzibár – Bécs járattal indultunk ki Tanzániába, Zanzibár szigetére.
Fotó: Szilasi Ildikó
Az osztrák – magyar határon nem volt probléma a kiúton. A határőrök útleveleink ellenőrzése után elektronikus repülőjegyeinket kérték el, és mivel tranzitáló turisták vagyunk, engedtek is bennünket tovább. Irány a reptér. Minden a szokásos módon zajlott, annyi különbséggel, hogy FFP2-es maszkot kellett hordani a repülőtér területén, és természetesen be kellett tartani a már úgyis megszokott távolságtartással kapcsolatos szabályokat. Induláááááááás! Irány Afrika! Irány Tanzánia! Irány Zanzibár!
Az út során az Ethiopian Airlines megszokott kényelmét élvezhettük, szinte vadonatúj gépeken. Kétféle menüből választhattunk, touch screenes képernyőn számos szórakoztató program közül választhattunk: zene, film, játékok, sorozatok stb. Mindig kérdezik a kedves utasaink, kiféle- miféle ez az Ethiopian Airlines légitársaság. Mi csak dicsérni tudjuk. Afrika vezető légitársasága, addisz-abebai központtal, amely Etiópia fővárosa. Mi nagyon szeretjük, Afrika-szerte rengeteg járatuk van, Európa több nagyvárosát repülik. A menetrendek és repülőjegy árak általában kedvezőek, és a légitársaság magyarországi vezérképviselete, az Aviareps Kft. is megbízható és készséges partnerünk évek óta. Nagyon fontos, hogy kiszámíthatóan repülik Afrikát, szinte 2020 tavaszán sem álltak le a légiközlekedéssel. 2x 23 kg poggyászkeretet adnak a Zanzibárra igyekvőknek, és negatív PCR tesztet sem kérnek a kedves utasoktól sem az oda, sem a visszafelé úton.
Az Ethiopian Airlines flottája csillog-villon a reggeli fényben Addisz-Abebában. Fotó: Szilasi Ildikó
Megérkeztünk Kisauni reptérre! Napsütés, meleg, nyári idő! Még szerencse, hogy a bécsi reptérre érkezés előtt a kocsiban télikabátunkat egy elegáns mozdulattal hátrahagyatuk... Hakim, zanzibári kollégánk már széles mosollyal várt bennünket! Karibu Zanzibár!Üdvözlégy Zanzibáron!- üdvözölte a zanzibáriaktól megszokott barátságos mosollyal az utastársakat. Egy perccel később az első Hakuna Matata (azaz minden rendben) és pole-pole (azaz nyugi, vagy lassan-lassan) kifejezések is elhagyták a száját. Tipikus zanzibári attitűd. No stressz, lehet, picit lassabban, de jókedéllyel, jó hangulatban, barátságosan. Ezt a receptet nekünk is bizonyára fel kéne írni...
Irány a szálloda, a Breezes Hotel, melyet Zanzibár negyedik legjobb szállodájaként, és hatodik legjobb luxus szállodájaként tartják számon. 2018-ban a Tripadvisoron pedig a közönségszavazatok alapján ugyancsak a legjobb zanzibári hotel díját nyerte el. A Breezes Hotel - ahogy a Zanzibar Collection másik négy luxushotel tagja is- autentikus és luxusélményt kíván biztosítani Zanzibár szigetén az ideutazóknak. Véleményünk szerint ez sikerül is. A részletekben rejlő elegancia, a természetes anyagok tudatos és környezetkímélő használata, a zanzibári enteriőr stílusjegyek, a nagy terek és az alkalmazottak profi és készséges hozzáállása is ezt a benyomást tükrözik.
A Breezes Beach Club and SPA elegáns hangulatot áraszt. Botanikus parkszerű kertjében a Hawaii rózsaként is ismert frangipani is virágzik. Fotó: Dorottya Kanti Photography
Megérkezésünk napján Valentin- napi gálaestet szerveztek. 19 órakor "szerelem-koktéllal" kínáltak minket az elképesztően hangulatos medence partján, melyet éjszakai díszkivilágítás kísér. Többek között karcsú, égbe nyúló pálmafák vannak körbetekerbe színes égősorokkal. Minden nap és minden este elképesztően változatos és kifinomult gourmet menüsorral készül a ház. A Valentin-napi menü kóstolása során például a következőkkel kényeztethettük ízlelőbimbóinkat: Édes chilis és szezámos tonhaltartár előétel. Hibiszkusz sorbet. Polip feketeolivával és paradicsom salsával. Főételnek vagy cseresznyés- édes fűszeres kacsa vagy vörös tengeri sügér jázmin rizzsel, édességnek: " a szerelem titka" nevű desszertköltemény.
A reggelik is elképesztően laktatóak és változatosak, én személy szerint a maracuja és egzotikus gyümölcs dzsúzokat élvezem a legjobban. Természetesen itt létünk nem csak az evésről szól. :) Az első napot rögvest nem is csak pihenéssel, strandolással, napozással töltöttük, hanem jelentkeztünk egy apálytúrára, mely során kétszer másfél kilométert tettünk meg a bokáig- térdig érő, amúgy szinte termálvíz hőmérsékletű Indiai-óceánban. Útközben murénát, tengeri csillagot, uborkát, pókot, kis korallzátonyokat, halakat is láttunk. Ugyanaznap este pedig elmentünk a csapattal a kedvenc helyemre Zanzibáron: a Kae Beachre.
Minden nap itt csobbantunk a Breezes Beach Club and SPA medencéjében. Gyümölcspult a reggelinél. A passiógyümölcs volt az egyik kedvencünk. Fotó: Dorottya Kanti Photography
Az a hangulat, ami ott fogadja az utazót, leírhatatlan. Az a könnyed szabadságérzet. Elképesztően jó muzsika. Óriási friss kókuszbelsőbe öntött koktél, mojito, függőágyak, zanzibári dj, akrboatikus táncosok, naplemente nézés, selfie-zéshez szív alakú rőzséből font dekoráció a parton, közös tánc az égő tűz körül, naplemente után. Csak mosolygós, felszabadult emberek, pozitív hangulat.
A Kae Beach nagyszerű naplementenéző hely, és akrobatikus tánccsoportok is fel szoktak esténként lépni. A bár különlegessége a kókuszdióban felszolgált friss kókuszlé, Malibuval keverve. A Breezech Beach Club és SPA kertjében rengeteg szövőpinty fészkelt. Fotó: Dorottya Kanti Photography
Február 17. Szerda- 3 gyönyörű program egy napon! Ma volt az a nap, amikor kicsit a szenegáli, szudáni, algériai és egyéb útjaink fénykorára emlékeztetve nagyobb busszal, csoportkíséréssel, magyar és tanzániai gájdokkal együtt szerveztünk meg. A fűszerfarmon kezdtük utunkat, ahol egy helyi jellegű, finom ebédben is részünk volt. Majd Zanzibár City felé vettük az irányt, és vezetett sétát tettünk óvárosi részében, Stone Town-ban, melyet 2000-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak.
Rövid háttér Zanzibárról, és a szigettúráról:
Zanzibár a Tanzániához tartozó szigetcsoportok egyike. Tanzánia két szövetségi állama: Tanganyika 1961-ben nyerte el függetlenségét és 1964-ben egyesült Zanzibárral. Zanzibárt – illetve egy másik Tanzánához tartozó szigetet – és a Mafia-szigetet, együtt a fűszerek szigetének szokták nevezni. Köztudott, hogy Zanzibár gazdasága a fűszertermelésre, valamint a turizmusra épül, ennek következtében nem lehet teljes a zanzibári kirándulás, ha nem látogatjuk meg a sziget egyik gondosan kiválasztott fűszereket termesztő farmját egy fűszertúra keretében. Az Utazz Afrikába Utazási Iroda rendszeresen szokott túrát szervezni a fűszerültetvényre, amely során próbára tesszük érzékszerveinket különböző fűszerek illatával, ízével – a chili erejétől kezdve a zöld kókuszdió frissítő, lédús beléig. Zanzibár két szigetből áll: Unguja és Pemba elnevezésű szigetein egymás hátán sorakoznak a különböző fűszerültetvények, melyek közül a legjellemzőbbek fűszerek a következőek: a fekete bors, a szegfűszeg, a fahéj, a vanília, a kardamom, a gyömbér, a kurkuma, a tamarind, a koriander és a szerecsendió, arról nem is beszélve, hogy ezen fűszerek az év minden napján megtalálhatóak. Ezek az ültetvények a gyamarti múlt előtt való tisztelgést szimbolizálják, továbbá lehetőséget nyújtanak arra is, hogy jobban megismerjük Zanzibár történelmét.
Az interaktív fűszertúra során a gájdok játékos és anekdotikus módon mutatják meg például az alábbi gyümölcsöket, fűszereket.
A vanília a kosbor félék családjába tartozó nemzetségnek, illetve a nemzetségbe tartozó néhány faj fűszerként felhasználható termésének elnevezése. A vanília, az orchideacsalád egyetlen olyan tagja, amely ehető terméssel bír. Ebből a fűszerből a régi időkben még gyógyszert is készítettek, ugyanis teljesen ártalmatlan fűszer, így bárki fogyaszthatja, többek között kedélyjavító, idegnyugtató és étvágynövelő hatásai lehetnek. Illatának és aromájának köszönhetően rengeteg parfümnek adja az alapját, mivel más fűszerekkel is kiváló párost alkot, továbbá ételek és italok ízesítésére is használják. Érdekesség, hogy a vanília a sáfrány után az egyik legdrágább fűszerfajta, mivel évente csak egy napon virágzik és ha nem történik meg a beporzása, akkor termése sem lesz. Ezt követően még 8-10 hónapnak kell eltelnie, mire a termés beérik, és csak ezután jön a feldolgozása.
A szerecsendió a szerecsendiófa kemény magjának belseje, termőterületén gyümölcsét is fogyasztják: a napon kiszárítva félig fermentálják, az íze a kandírozott gyömbéréhez hasonlít. A szerecsendiófák akár 10-20 méteresre is megnőnek, örökzöld fák, melyek akár száz évig is elélnek, és egész évben teremnek. Az arab gyógyászatban gyógyszerként és afrodiziákumként tekintettek rá, a középkori Európában pedig a pestis egyik ellenszerének hitték, viszont nagyobb adagban méregként funkcionál, ugyanis túladagolva hosszan tartó hallucinációt, valamint rosszullétet, szédülést okoz. Ez a fűszer sem tartozik úgymondd az olcsó kategóriába, de ennek ellenére számos ételnek adja az alapját.
A kardamom a kardia és az amomun szavak összetételéből adódik, melynek jelentés a szív fűszere. A gyömbérfélék családjába tartozik, és akár a 2-3 méter magasra megnövő növény világoszöld termését használjuk fel. Termesztése bonyolult, ráadásul csak kézzel lehet begyűjteni, viszont igen kevés elég belőle, mert nagyon intenzív. Szintén használazos fűszer a gyógyszeriparban, ugyanis rágcsálása jót tesz a fogaknak, használják felfúvódás és rossz emésztés ellen, továbbá serkenti a szívizom működését. Természetesen ételek izesítésére is szolgál, továbbá tonizáló hatása révén a kozmetikai termékekben is felhasználják.
A tamarind, a magok körül többé-kevésbé duzzadt, hüvelytermése a Tamarindusz fának. Fűszerként használják az érett termésből nyert és megtisztított gyümölcspürét, továbbá desszertekbe, lekvárokba és mindenféle rágcsálnivalókba használják. Szintén rendelkezik jótékony hatással, ugyanis enyhe hashajtó hatású, székrekedéskor ajánlott a fogyasztása.
A csillaggyümölcs, más néven karambola, a madársóskafélék családjába tartozó örökzöld növény. A terméshús az édeskésen savanyútól a nagyon fanyarig változó íze jellemzi. A helyiek csillaggyümölcsöt a konyhaművészetben alkalmazzák lőszeretettel, mint díszítőelem, de számos más országban fogyasztják salátákban vagy italok formájában. A helyeik szintén gyógyszerként is hasznosítják a karambolát, mivel alkalmas a koleszterinszint csökkentésére, továbbá ajánlják napszúrás, hányinger, gyomorrontás, meghűlés esetére is. Ezentúl a növény virágait köhögések enyhítésére, a leveleit reuma kezelésére használják
A gyümölcsök, fűszerek egy része a kozmetikaiparban is használható. Például rúzsként is felkenhetjük a gyümölcs élénk narancssárga színű belét. Fotó: Dorottya Kanti Photography
Stone Town Zanzibár szigetének nyugati részén fekvő kulturális központja, Kelet-Afrika egyik legrégebbi szuahéli kereskedő városa. Sajátos kultúráját, több mint egy évezred alatt arab, indiai-és európai hatások alakították és tették egyedülállóvá. A városban sétálgatva, mintha visszamennénk az időben, hiszen a legtöbb épület az 1900-as években épült, és a történelmi városrész hangulata az elmúlt 200 évben keveset változott. A szűk utcák, egzotikus gyümölcsöket kínáló, nyüzsgő piacok és a díszesen faragott kapuk láttán nem meglepő, hogy Stone Town-t - azaz a Kővárost- az UNESCO Világörökség részévé választották 2000-ben. A helyi idegenvezetővel is kísért városnézés során az anglikán templomot, a Városházát, a Régi Erődöt, a Szultán Palotáját, a Csodák Házát és a Darajani piacot is megtekintjük az egykori Ománi Szultunátus egykori gyarmatán. Érdekesség, hogy Dr. David Livigstone 1860-ban Majid Szultán által épített háza is Stone Town-ban áll. Nemcsak Livingstone élt itt egyidőben, illetve tervezte meg innen utolsó, és leghíresebb útját, melynek célja a Nílus forrásának felderítése volt, de más felfedezők és misszionáriusok, így Burton, Speke és Henry Morton Stanley is időztek az épületben. Stone Town díszes ajtóiról is híres, a zanzibári kézműves hagyományok máig híresek a kézzel faragott, gombokkal díszített gyönyörű ládákról és a több száz fából faragott, különleges ajtóról is, melyek közül a legrégebbi 1964-ből származik. A legenda szerint szokás volt, hogy a ház megrendelői először az ajtót készítették el, és ez után épült fel a ház. Az ajtó díszítettsége és mérete tulajdonosának társadalmi és gazdasági státuszáról árulkodott. Az ajtók több fajtába tartoznak. Az indiai, másnéven Gujarati típus sárgaréz szögekkel kivert, míg az arab ajtók korán idézetekkel, és datolya és más muszlim szimbólumokkal vannak díszítve.
Mívesen faragott ajtó Stone-Town-ban. Freddie Mercury egykori szülőháza ma múzeumként is működik. Stone Town-ban rengeteg festő- és iparművész tevékenykedik. Fotó: Dorottya Kanti Photography
Február 18 és február 19. Snorkellingezés és Blue Safari túra
A vízisportok szerelmeseinek sem okozhat csalódást Zanzibár. A parthoz közeli helyeken, így a Kék Lagúna nevű snorkelling helyen változatos, és ép korallok közt élő víz alatti állatvilágot pillanthatunk meg. A túra a hotelből indult, ahonnan autóval vittek el bennünket a közeli csónakkikötőig. Öt perc csónakázás után már a jármű peremén ültünk uszonyban, pipával és szemüveggel, és vártunk a snorkellingvezető csoportkísérő jelzését, hogy ugrás a vízbe! Rögtön ugrás után fekete-fehér halacskák raja vett körül bennünket, és ha kezünkkel úgy tettünk, mintha morzsolgatnánk valamit, még merészen, kiváncsiak közel is jöttek hozzánk. Jó egy órát töltöttünk a vízben, változatos színű és formavilágú korallokat láthattunk. Volt közöttünk salátalevélszerű, de kúpszerű képződményhez hasonló is. Ahol pedig korral van, ott számos korralszirti hal, muréna, vitorláshal, színes bohóchal, sügér, trombitahal is fellelhető. Szép élményekkel tértünk haza a hotel csónakjába, ahonnan még egy kicsit ugrálgattunk az elképesztően tiszta, áttetsző kék vízbe.
A zanzibári fakultatív programok közt rendkívül közkedvelt Blue Safari túra is elképesztő élmény volt. Szerencsénk is volt, a víz tükörsima volt, utunkat az egy órát tartó odafelé úton nemhogy hullámok nem voltak, de még egy delfinrajt is láttunk! Kísérőnk, Hakim is kitett magáért, a szokásos programelemeket megtoldotta egy plusz elemmel, egy kis lakatlan szigetre tettünk egy kitérőt, ahol mangróvékat is láthattunk. A különleges, lélegzőgyökérkezettel rendelkező mangróve kifejezetten az árapályos területeket kedveli. Gyökérzete 75%-van lassítja a beérkező hullámokat, így tsunami veszélyeztetett partszakaszokra is szisztematikus telepítik. Utána a közkedvelt homokpadra igyekeztünk, ahol kapitányunk és segédje pikk-pakk árnyékos helyet készített elő számunkra, majd mangót, papaját, ananászt, friss kókuszdiót és maracuját kínált. Ez valóban egy olyan hely, ahol a fantasztikus kék ég összeér az óceán kékjével, és fehér homokban sétálhatunk, amíg a homokpadot be nem éri a dagály. Ebédünk egy autentikus étteremben volt, egy szigeten, de a hely egyszerűségét nagyban felülmúlta a felszolgált languszta, garnélarák és sült hal finom íze, zamata! A butiksoron jó árban lehetett Hakuna Matata és Zanzibár feliratos pólókat, strandtáskákat vásárolni, így csapatunk néhány tagja ezekkel is gazdagabb lett.
Egy óriásteknős a Börtön-szigeten. Fotó: Szilasi Ildikó
2021. február 22. A mai blogbejegyzés inkább amolyan összesítő lesz. 5 kedvenc helyünk és tippünk Zanzibáron:
1. Friss kókuszital. Árulják a luxuséttermekben, hotelekben, Malibu alkohollal, koktélként, de 200 forintért az útszélén is. A frissen vágott kókuszdiót machetával kissé körbe faragják. Tetejét levágják, akár szívószállal, vagy anélkül is máris iható a tiszta, friss, üdítő ital. Tippünk: miután kiittuk a kókuszdió levét, kérjünk egy hosszú kanalat, és a fehér finom, egészséges belét is együk meg, kanalazzuk ki!
2. Kae Beach naplementekor. A Michamvi-öböl a keleti parthoz tartozik, de előnyös elhelyezkedése miatt gyönyörűen látható innen a naplemente. Jó szemmel és érzékkel használják ezt ki a partszakaszra épült bárok és hotelek is. A Kae Beach is ilyen. Csak egy kicsit tovább gondolva a pihentető, stresszmentes, chill hangulat jegyében. Van nászágyméretű függőhinta. A padok a naplemente érzéki kilátását nyújtó látvány felé néznek. Elképesztően jó elektronikus muzsikát szolgáltató zanzibári dj. Havonta egyszer fesztiválszerű beach buli, amit külön kérésre csoportok számára bármikor megszerveznek. Van akrobata fellépő csoport, a turisták táncoltatása, bevonása az előadásba vicces-játékos módon. Vannak elképesztően jó koktélok 9 USD-ért, amiből nem spórolják ki az alkoholt sem, és vannak smoothiek (3 USD) és friss kókuszitóka is (2 USD) is. Egy kis grill-konyhája is van a helynek, a langusztát, garnélarákot, homárt, frissen fogott halat is rádobnak a tűzre főzőbanánnal, rizzsel annak, aki itt kívánna megcsaorázni. A selfie bolondokra is gondolt a hely: vesszőből szív alakú dekorációt fontak, a párok- utazók-családok beállhatnak a szívbe, úgy kaphatják lencsevégre egymást, természetesen háttérben a naplementével…
3. Olcsót- de elképesztően finomat! Többeknek ismerős lehet, ha leírom, hogy van olyan hotel, szállás, ahol a helyet a „szakács csinálja meg”! A Kikoi Boutique Hotel a legalacsonyabb árfekvésű kínálatunkból. Kényelmes, biztonságos, és viszonylag egyszerű. Deviszont! A Wing it étteremben olyan elképesztően finomakat kerekít a helyi szakács, hogy csak lesünk! A vaníliafagylaltos brownie-szerű csokis datolyacsoda torta, a tészták, levesek, mangós saláta….5-10 USD-s áron viszi a pálmát! Az étteremből pedig látszik a naplemente is csodaszépen.
4. Inaya Zanzibár. Egy iciri-piciri, jelentéktelennek tűnő minibolt Stone Town egyik girbegurba sikátorszerű utcáján. Néhány polc a klimás helységben. Érintőképernyős pénztárgép. Alig két – három tucat termék! De milyenek!!! Olyanok, hogy a világ másik végéről is kész vagy idejönni csak az exkluzív hoteleknek szállított kókuszos-limeos tusfürdőért, amit a boltban csomagoltan nem is, csak hozott műanyag üvegben kérésre tudsz vinni (ha egyáltalán tudsz róla, de most már tudsz ;) ! Olyan mangós- bazsalikomos fürdősó, hogy megszólal. Testpermet, testolaj, aromatizált krémek, mind bio, mind egyedi, mind zanzibári. Limitált, exkluzív, pazar. Nem olcsó, de megéri. Zanzibári élmény.
Az Inaya Bolt néhány terméke
5. Breezes Resort and Spa. Úgy ahogy van. Szőröstül- bőröstül imádjuk. Szofisztikált, részletekbe menően elegáns, igazi zanzibári stílust közvetít, ahol az indiai-arab történelmi hatás az enteriőrbe és a dizájnban is megjelenik. Elérhető, nem borsos áron. Ez az a hely, ahová megérkezve az utazó azt gondolja: igen, ez jó lesz! Profi stáb várja, hozzák az illatosított fehér gusztusos kéztörlőt. Finom hibiszkusz dzsúzzal várják, a recepciósok, a hordárok mind makulátlanul fehér egyenruhában. A svédasztalos reggeli pazar, az ültetett felszolgált vacsora még inkább. Vörös tengeri sügér, marha steak, hibiszkusz-kocsonya, karamellizált passiógyümölcsös puding, gyömbéres tökleves, halas és csirkés curry fine dining stílusban tálalva, avokádós falatka, tonhalpaté is terítékre került az egy hét alatt az asztalon, míg itt étkeztünk.
Stone Town faragott ajtajai előtt jó portrékat lehet készíteni. Fotó: Szilasi Ildikó
2021. február 27. Palackorrú delfinekkel úsztunk
Zanzibár déli, Kizimkazi nevű részéről indult a túra. Hajnali hat órakor már értünk jött a sofőrünk és zanzibári kollégánk, Hakim, hogy dél felé vegyük az irányt. Én a hajnali, ébredező Afrikát szeretem a legjobban. A kakas kukorékol, pásztorok és pásztorlányok hajtják ki a kietlen utakon a kecskecsordákat a legelőre. Autót alig látni az utakon, bicikliző férfiak, fejük tetején nagy csomagot vagy műanyag vödröt cipelő asszonyokat inkább. Többen sportolással kezdik a napot, kocognak, futnak, sőt, - ezt meg is mosolyogtuk- az autóúton nyújtottak, végeztek felüléseket. Szeretem a hajnali Afrika kissé füstös, párás- áporodott szagát, és ahogy dél felé mentünk, egyre inkább ismerős Afrika látvány tárolt szemem elé.
A növényzet – ha lehet- még inkább zöld, buja, és erdős lett, a föld pedig vöröses színű, a hangulat falusias, kunyhók bújtak meg a nagy pálmalevelek között. Ez a kép engem szeretett Kongómra hasonlított. Az óceánpartra kiérve izgalmas, vadregényes partszakasz tárult szemünk elé: a kiinduló halászcsónakok, delfinlesre induló csónakok már fél hétkor is nyüzsgővé tették a partszakaszt, amelyen egyébként egy magyarok által üzemeltett búvárközpont, a Divetime Zanzibár is működik! Innen indult fantasztikus kalandunk, a delfintúra.
Az induláskor még dagály volt, könnyen beültünk a csónakba. A levegő állaga, hőmérséklete rendkívül kellemes volt, felhős volt, és frissítő. Nagyon élveztük a motorcsónakázást is már önmagában. Gyorsan haladtunk előre, néha dobott meg bennünket egy-egy nagyobb hullám. A partszakasz mellettünk végig sziklásra váltott, és érzékeltük, hogy a parttal párhuzamosan néhány száz méterre zátony töri meg az óceánt, ott tajtékzottak a hullámok. Jó fél órát mentünk csónakkal, míg megpillantottuk az első delfinrajt. Először kissé meglepődtünk, mert a zanzibári fakultatív programok között közkedvelt delfin-lesre érkezők csónakjai egy helyen gyűltek össze. Kb. 10-12 csónak figyelte, hol emelkednek ki a delfinuszonyok a vízből, majd hirtelen minden csónak egyszerre váltott irányt, hogy arrafelé igyekezzen. Beöltözve, pipával, uszonnyal és szemüveggel vártuk a megfelelő pillanatot a vízbe ugrásra, hogy víz alatti természetes közegükben pillanthassuk meg a gyönyörű állatokat. Az első ugrást elhibáztuk, először én ugrottam, majd tengeri közeghez szokott kislányomat adták le a csónakról utánam, és mire összeszedtük magunkat, már tovatűnt alattunk a delfinraj a mélyben. Sebaj! Majd belejövünk- gondoltam- hiszen a delfin-les úgy zajlik, hogy a delfinek haladási irányát kiszámítva többször be lehet ugrani a vízbe, és követni őket úszva. A második ugrás már jobb volt, itt már kislányommal tudtuk, hogy vízbe kerülés után egyből merőlegesen lefelé kell nézni, mert ott vannak. Örömködtünk, mert sikerült megpillantani őket, gyönyörűen láttuk sziluettjeiket a mélyben, de ez még csak a kezdet volt. Utána kislányom megnyugodott, hogy látott delfint is a cetcápás, vitorláshalas és korábbi murénás kalandok után, és egyedül ugrálgattam.
Az ugrás pillanata és iránya stratégiailag fontos, így próbáltam jókor és jó helyen ugrani. A következő ugrásnál ez elképesztően jól sikerült, ugyanis a víz tetején úszó 12-14 fős delfinraj elé kerültem, így nem volt más dolgom, csak bátran feléjük fordulva, kissé mozdulatlanul lebegve nézni, ahogy pont felém úsznak, és figyelni mi fog történni. Ki oldalról, ki alulról került, de közvetlen közelemben húztak el mellettem. Láttam anyát kicsinyével, de olyan delfint is, aki oldalforgásban haladt előre. Itt kezdett adrenalinbombává nőni az élmény, és bár a vízben elég sok medúza volt, amelyek ráadásul csíptek is, még több együtt-úszást szerettem volna a delfinekkel. Mivel későn érkeztünk a többi csónakhoz képest, ekkorra már csak 3-4 kitartó, és adrenalin- és tengeri kalandfüggő turista, és csónak maradt. Köztük természetesen mi is. Megint ugrottam. Két delfin haladt el közvetlenül mellettem, akik gyorsan merőlegesen lehúztak a mélybe, valószínűleg megzavartam őket. Utána úgy éreztem, még nem kell visszasietnem a csónakba, így bent maradtam a vízben, és vártam kicsit.
A várakozás meg is hozta a szerencsémet, mert hirtelen egy kétfős család tűnt fel mellettem, és nagy élmény volt velük úszni, mellettük- utánuk haladni, hiszen gyönyörűen haladtak a vízfelszínen, azazhogy amit eddig csónakból láttunk, hogyan emelkedik ki a hátuk- uszonyok ívesen a vízből, azt most többszörösen, a víz alatt és víz fölött is meg tudtam figyelni. Óriási élmény volt. A delfintúra után még órákig fülünkig ért a szánk az adrenalintól, a boldogságtól.