Madagaszkár, a nyolcadik kontinens
A világ nyolc baobab fa fajtája közül hat endemikus faj él Madagaszkáron. A sziget az orchidea fanok érdeklődésére is számot tarthat, hiszen csak orchideából 860! különböző fajt különböztetnek meg! Ráadásul, mivel Madagaszkár bizonyos részein, így például a keleti erdős területeken és az utak rossz állapota miatt még mindig vannak érintetlenebb, ismeretlenebb részei a nyolcadik kontinensnek is nevezett óriásszigeten, így itt még újabb és újabb állatfajokat is felfedeznek. Az érdekesség okáért például a Madagaszkáron leírt 103 különböző makifajból 39-et! 2000 és 2008 között soroltak be és írtak le.
Madagaszkár számokban:
• 160 millió évvel ezelőtt - Madagaszkár születése, elválása az afrikai kontinenstől
• 80 millió évvel ezelőtt - Madagaszkár elválik Indiától • nagyjából 2000 ével ezelőtt - Madagaszkárt benépesítik az emberek Indonéziából és Afrikából
• időszámításunk szerint 800-900 között - arab kereskedők kezdik el árulni portékáikat az északi szigeten • 1200-as évek - az emberek belakják a sziget központi részét is
• 1500. augusztus 10-én a portugál hajós, Diogo Dias kapitány az első európai, aki Indiába tartva Madagaszkár földjére lép, pontosabban St. Lawrence szigetre
• 1500-as évek - portugál, francia, holland kereskedők kezdik el az áruk szállítását Európába, de a helyi lakosok ezt nem veszik jó néven
• a késő 1600-as és 1700 évek között kalózok veszik birtokukba Madagaszkár keleti részét…
Hosszan lehetne sorolni mi minden történt Madagaszkárral az évszázadok alatt. Az évszámok és történelmi tények helyett nézzük meg, miért tartja az egész Világ különlegesnek a szigetországot és főleg mi, magyarok, miként kapcsolódunk e távoli vidékhez? Antananarivo, a szigetország fővárosa légvonalban majd' 8000 kilométerre van Magyarországtól, a sziget teljes szárazföldi területe 587041 négyzetkilométer, a világ negyedik legnagyobb szigetországa. Madagaszkáron 2011 óta 5 szigorúan védett természeti rezervátum, 1 vadrezervátum és 21 nemzeti park van, melyek összesen az ország területének 10 százalékát jelentik. Ezek közül 7 nemzeti park az UNESCO Világörökségéhez tartozik! Mégis, másként látjuk ezeket a számokat annak tudatában, hogy az ember betelepedése óta az őserdők 90%-a odalett. Sokat halljuk manapság az endemikus fajok, veszélyeztetett állatok, növények fogalmakat, de ennek fontosságáról csak akkor győződhetünk meg, amikor saját szemünkkel látjuk, hogy a természet és az ember harmóniájából mára már nem sok maradt. Mégis, a Madagaszkáron élő flóra és fauna 80-85 %-a endemikus, sehol máshol a világon nem található. Madagaszkár 101 őshonos emlőse közül szinte mindegyik endemikus a régióban. Kivételes a fajok ilyen bősége és változatossága.
A maki az egyik legismertebb madagaszkári emlősfaj. A jelenlegi legprimitívebb főemlősök közé tartoznak. A makik tanulmányozása lehetővé teszi a tudósok számára, hogy mindent megtudjanak a főemlősök élettörténeti tulajdonságairól, viselkedéséről és ökológiai evolúciójáról. A Madagaszkáron létező kétéltűfajok 99%-a egyedülálló ezen a mikro kontinensen, 300 faj képviseletében. A világ kétéltűeinek körülbelül 4%-a csak itt található. A 346 ismert hüllőfaj közül 314 egyedülálló Madagaszkáron. A szigeten a leghíresebbnek és legkülönlegesebbnek számítanak: óriásteknősök, radiata teknősök, gekkók (köztük az Uroplatus), levélorrú kígyók, Menarana (kígyó) és kaméleonok.
A 204 költő madár fajból 120 honos a szigeten, melyek közül 33 faj csak az erdőben található. A madárfajok endemizmusának mértéke egyedülállónak számít a világon. Madagaszkár növényvilága igen magas endemiás aránnyal rendelkezik. A növények figyelemre méltó sokféleséget képviselnek a talajtípusok, a magasságok és a mikroklíma változatossága miatt. A madagaszkári flóra magas endémiás aránya mellett gyógyászati tulajdonságai miatt is egyre ismertebbé vált. Madagaszkár fáinak és nagy cserjéinek 96%-a egyedülálló a szigeten. Az ismert pálmák 40%-a endemikus.
Annak ellenére, hogy Madagaszkár és Afrika szárazföldi része olyan közel van egymáshoz, a tudósok jelentős különbségre bukkantak, mivel sok növénycsalád teljesen hiányzik a trópusi Afrikában. Különböző magasságok és mikroklíma tekintetében Madagaszkár hét geológiai területre oszlik flórájának osztályozása céljából: – Sziklás hegyvidék, beleértve a nyugati lejtőket – Nyugati lombhullató erdők – Középső füves területek – Déli tüskés bokor – Sambirano területek. – A keleti és középső erdők – A keleti örökzöld erdők.
A szigetország geológiai sokfélesége ugyanolyan elbűvölő, mint az ott élő fajok változatossága. Mint fentebb már említettük, változatos Madagaszkár földrajza is. Ezek közül az egyik leglátványosabbak az ún. Tsingy, mely az ország drámai mészkőkarszt sziklaképződményeinek madagaszkári elnevezése, amely gyakran borotvaéles szilánkok erdejeként jelenik meg. Maga a mészkő üledékes kőzet, amely a tenger fenekén képződik a tengeri élőlények milliárdjainak kalcium-karbonát-maradványainak párolgása és lerakódása révén, akiknek héja és csontjai halálukkor az óceán fenekére hullottak. Évmilliók során a rétegek rétegekre épültek, mígnem a szeizmikus tevékenység végül a tengerszint fölé lökte a mészkövet. Madagaszkáron a Tsingy három területére tudunk eljutni, ezek közül kettő (a szürke és a vörös Tsingy, észak-Madagaszkáron található).
Még egy kalandos körutazás sem teljes anélkül, hogy a tengerben, óceánban ne pihennénk ki az út fáradalmait. Madagaszkár több kilométernyi tengerpartnak ad otthont, mint bármely más afrikai ország, a fehér homokos strandok csodálatos rejtett gyöngyszemeivel, amelyek tökéletesek egy madagaszkári tengerparti pihenéshez. Mi legjobban Nosy Be szigetét szeretjük, ahol igazi trópusi paradicsom, kiváló szállodák és vízi élmények várják az utazókat. Az utazó arra is kíváncsi, hogy kik lakják ezt a csodálatos szigetországot, így néhány szóban említsük meg a kedves helyi embereket is.
Ha már a humán résznél tartunk, itt a helye a kiváló Benyovszky Móricnak, idézzük: "A viszontagságos életű hazánkfia az egyik legjelentősebb magyar világutazónk volt. Hét évvel megelőzte az angol James Cook-kot, észak-csendes-óceáni utazásával, valamint a franciákat is. Korát jó évszázaddal megelőző terveit a tengeri szállításokra, a külkereskedelemre, a belső víziút-rendszer kiépítésére, mind az említésre méltó érdemeit erősítik. Megítélése a korábbi évszázadokban – elsősorban az izgalmas és fantáziában szélsőséges kalandregényeknek köszönhetően – felemás és ellentmondó. Éppúgy ábrázolták hősnek, mint kalandornak, mint becsületes férfiúnak, mint álmodozó világcsavargónak. Ami biztos: négy világrészen szerzett tapasztalataival, ismeretanyagaival, felfedezéseivel és a különböző népek közötti kapcsolatok kialakításával messze túlnő az őt értékelők többségén. Madagaszkári tevékenysége sokat vitatott kérdés e rendkívüli ember élettörténetében. A bennszülöttek 1776-ban "királyukká" választották, amely leginkább egyfajta kormányzóságot jelentett, de nem kisebbíti a történelmi érdemeit, hogy egy, a saját törzseinek háborúskodásában élő szigeten viszonylagos békét és az európai életmód kialakításának alapjait építette ki. Hogy miképpen nyerte meg az idegenektől félő malgasiak rokonszenvét, több forrásból is megtudhatjuk madagaszkári népet választotta, és kilépett a francia király szolgálatából. Írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot teremt. .." "Beszámolók szerint, vélhetően egy felderítő francia hajóról kilőtt ágyúgolyójától veszthette életét 1786. május 23-án." "A viszontagságos életű hazánkfia az egyik legjelentősebb magyar világutazónk volt. Hét évvel megelőzte az angol James Cook-kot, észak-csendes-óceáni utazásával, valamint a franciákat is. " Halála századik évfordulóján Madagaszkáron obeliszket emeltek tiszteletére, a malgas fővárosban utca viseli nevét. Az emlékét ápoló társaság 2003-ban Madagaszkáron állított emléktáblát és szobrot.
A blogban leírt számok, arányok tudományos cikkekből származnak, nem feltétlenül tükrözik a naprakész adatokat, de mindenképpen jelzik az arányokat, ami vészcsengőt jelent a természet megóvásában, az akarást, hogy ember és természet jobban megértse egymást. Mi ezt képviseljük, vagyis az olyan utazást, ahol utazók vannak és nem turisták, akiknek lelkesen bemutathatjuk a hely értékeit, mai életét, az ott lakók örömét és nehézségeit. No, de nézzük, mit üzen a közeljövőre Madagaszkár: "Madagaszkár világelső lesz a környezetvédelmi gyakorlatok fejlesztésében és megvalósításában. Sok évtizednyi kizsákmányolás és elhanyagolás után elkezdtük megfordítani a természet kizsákmányolását. Újra „zöld sziget” leszünk. Elkötelezettségünk rendkívüli környezetünk ápolására és védelmére. A világ azt várja tőlünk, hogy bölcsen és felelősségteljesen kezeljük biológiai sokféleségünket – és így is fogunk tenni. A helyi közösségek aktív résztvevői lesznek a környezetvédelemnek a céltudatos nemzeti politika irányítása alatt. Tekintettel a kormány víziójára – Madagaszkár természetesen – olyan iparágakat fogunk fejleszteni a környezet körül, mint például az ökoturizmus, az agrárüzlet, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, valamint a bio- és természetes termékeken alapuló iparágak. Ezek az iparágak és tevékenységek minimálisra csökkentik a biológiai sokféleségben okozott károkat, és maximalizálják a nemzet és az emberek hasznát.”
Ebben sok sikert kívánunk az országnak!