Bevezetés az afrikai művészet bámulatos világába
2020. október 1-én első alkalommal szervezett az Afrika Galéria és Bolt Afrikai maszkok, tárgyak bemutatót a Napfényes Rendezvényterembe. Az aukció előtt művészeti előadást, és afrikai zenei showt is hallhattak a résztvevők.
Szenegáli djembe muzsika adta meg a művészeti est alaphangulatát, Abdoul Camara szenegáli táncművész keltette életre a dobot, sőt, a színpadra még egykori dob tanítványát, Szilasi Ildikót, az est házigazdáját is felhívta, hogy kísérje őt, míg szólózik. Kötetlen, afrikai alaphangulatban kezdődött hát az este, majd Szilasi Ildikó vette át a szót.
Ildikó 2002-ban kezdett Afrikával foglalkozni, és 2004 óta érdekli az afrikai művészet. Akkor kezdett gyűjtésbe, és az afrikai művészettel kapcsolatos ismeretszerzésbe is. "Az afrikai formák, színek, szimbólumok megunhatatlanul lenyűgöznek. Már 17 éve." - mondta el Ildikó. " Hiánypótlónak érzem az afrikai művészettel kapcsolatos ismeretterjesztést, oktatást. Könyvtárakat lehetne megtölteni afrikai művészeti szakirodalommal, albumokkal. A világ vezető múzeumaiban tematikus Afrika-gyűjtemények, kiállítások vannak. Sőt, a világ vezető városaiban Afrika-múzeumok működnek. Amikor az előadásra készültem, utánanéztem: Magyarországon 2001-ben, 2004-ben a Nagyházi Galéria egy-egy afrikai és ázsiai tárgyak aukcióján ütötték fel fejüket afrikai leletek, de kifejezetten afrikai tárgyakkal foglalkozó, tematikus árverés nem nagyon volt eddig. Ahogy az afrikai művészettel kapcsolatos információ is hiányzik a magyar közönség felé. Ezen próbálunk majd változtatni a következő hónapokban. És több hasonló előadás, és aukció is lesz. A következő december elején."- foglalta össze Ildikó.
Mivel az Utazz Afrikába Utazási Iroda ügyvezetőjeként is dolgozó afrikanistának most több szabadideje lett, visszakanyarodott a művészethez, és célja, hogy minél több ismeretet osszon meg az érdeklődőkkel facebook előadások, cikkek formájában. Az aukción befolyt összeg 10%-át pedig az Afrika Másként Alapítvány Művészettel az életért szenegáli programjának ajánlja fel. A tárgyak fotóit és leírását tartalmazó aukciós katalógus továbbra is elérhető online formában, ide kattintva, az el nem kelt tárgyak továbbra is megvásárolhatók.
Az aukción felajánlott 20 árverésre kerülő tárgy kapcsán csak a jéghegy csúcsát volt lehetősége érinteni beszédében. Néhány alapvetést, általános igazságot osztott meg az afrikai maszkok, szobrok kapcsán.
A ghánai nyakláncokról kiderült, hogy nemcsak Ghánában, de Nyugat-Afrika szerte nagy kultúrája van a gyönyfűzésnek, és gyöngyékszerek használatának. Szenegálban például kislány korban már gyöngyből fűzött derékláncot hordanak, melyeknek lehet védő, termékenységi, szerencsehozó funkciója is. Felnőtt asszonyoknál pedig a szexualitás szimbóluma. A Ghánában több, mint 30 éve élő Torda Katinál kevesebben tudnak többet a ghánai gyöngyök szimbolikájáról. Ő maga is csodálatos, egyedi ékszereket készít boltjában a Sun Trade-ben.
A Maliból származó marka antilop és bamana maszkok a férfivá avatási ceremóniákhoz kapcsolódnak. Megtudtuk, hogy a szarvas maszkok, mint például az antilop, pozitív attribútum az afrikai művészetben, legjelesebb példája pedig a dogonoknál ismeretes úgynevezett chiwara antilop maszk. A szervező megígérte, hogy a december elejére tervezett második aukcióra készülni fog egy ilyen tárggyal is.
Alapvetéseket ígért az előadó az afrikai maszkok, szobrok kapcsán az afrikai művészetről, hiszen annyira sokrétű a téma, hogy a rendelkezésre álló időben csak keveset lehet mondani. Nagy általánosságban elmondható, hogy az afrikai művészetben a maszkok a nagy életfordulókhoz kapcsolódnak: születés, férfivá/ nővé érés (beavatási szertartások), gyász. Illetve, hogy arra irányul használatuk, hogy valamilyen módon kordában tartsák vagy vezessék a természet erőit, a szupranaturálist. Tovább, hogy segítsék az Istenekkel, a szellemlényekkel és az ősökkel való kommunikációt, kapcsolattartást.
A mande népcsoporthoz tartozó Bamanáknál például 6 lépcsős férfivá avatási szertartás ismeretes, és ennek csak első lépcsőfoka, a N'tomo, öt évet tartott, amíg az egy korcsoportba tartozó fiúk elsajátították az idősebbektől azokat az alapvető tudásokat, ismereteket, amelyekre a falu, közösség felnőtt tagjaként szükségük van.
A 12-es luba kifwebe maszkhoz kapcsolódóan Ildikó arról beszélt, ahogy a fotón is látszik, hogy leginkább nyugati gyűjtők és kiállítók/ múzeumok falán jelenik csak meg önmagában való esztétikus tárgyként a maszk. Afrikában nemcsak, hogy az általában a teljes öltözetet eltakaró háncsruha is hozzátartozik, de számos további boka- és karperec, csörgő, kiegészítő eszköz kíséri. Továbbá értelmet csak a megfelelő rituális kontextusban, a megfelelő hangszerekkel, ritmusokkal kísérve, mozdulatokat járva lehet teljes egy maszkos alak. A kongói pendéknél például van, hogy előbb születik meg egy reprezentálni kívánt ős mozdulat- és gesztusvilága, képe, koreográfiája egy férfiban, aki utána megy el a fafaragóhoz, és mondja el neki, mit szeretne megjelenítettni, és a faragó ehhez képest készíti el a maszkot.
A 15-ös számú angolai csokve maszk kapcsán azt is megtudtuk, hogy az észak-Angola, dél-Kongó és Zambia bizonyos részein is élő csokve népcsoportnál a maszkok nemcsak rituális kontextusban jelennek meg, de a csokve művészetre jellemző , gyakran növényi rost hajfonatú ckikunga maszkos alakok vándorelőadás formájában faluról falura járnak. Maszkban táncolnak, zenélnek, szórakoztatnak, pénzért, élelemért cserébe. Ildikó a tárgy kapcsán kitért a hegtetoválások (cikatrizáció) jelentőségére is.
A 19-es számú, különlegesen ritka burkina fasoi bwa denevér maszk is jól példázza, ahogy a tobzoskára emlékeztető fából faragott fejtámasz is, hogy az afrikai művészetben gyakran jelennek meg állatmotívumok, természetesen nem cél nélkül. Az állatok segíthetik a kommunikációt élők és holtak között, például az átváltozóképességéről ismert kaméleon. Vagy erős pozitív szimbólumot hordozhatnak, például a szarvcsőrű madár megjelenése számos , főképp nyugat-afrikai maszkon. Illetve a denevér maszknál sokkal gyakrabban előforduló pillangó maszk jelentősége, hogy a betakarítási időszak elején tömegesen rajzanak a régióban, így mielőtt a terményeket begyűjtenék a földekről, pillangómaszkban és megfelelő öltözetben járják táncaikat a falvakban, a betakarítási rítusok részeként.
Rengeteget lehetne még mesélni, és tanulni az afrikai művészetről, és Szilasi Ildikó Afrika-szakértő, antropológus, az Kosztolányi Dezső tér 5. alatt található Afrika Galéria és Bolt vezetője megígérte, hogy sokat fogunk még hallani a témáról. Tőle, szépséges afrikai tárgyain keresztül, biztosan.
Jobbra: Gyurácz Andrea, az Afrika Másként Alapítvány képviseletében
