Algéria
10 érdekesség Algériáról:
- Az ország 90%-át a Szahara borítja
- A Nobel díjas író, Albert Camus Algériában született, 1913-ban.
- Algéria exportbevételének 98%-át a kőolaj és a földgáz adja.
- Algéria Afrika legnagyobb országának számít 2011 óta, amióta Dél-Szudán levált Észak- Szudánról.
- Az ország 12 %-a lakott csupán.
- A legmagasabb hőmérséklet, amit a salahi oázisban mértek, 50,6 Celsius fok volt.
- Bár muzulmán országról beszélünk, a bírák 60%-a, az ügyvédek 70%- és a diákok 60%-a nő.
- Algériát a cseresznye és a datolya országának is szokták nevezni. A világon az egyik legfinomabb datolya terem meg itt.
- Algéria nemzeti állata a sivatagi róka.
- 7 UNESCO Világörökségi Helyszín található Algériában
Általános adatok
Algéria észak-afrikai állam, Afrika, az arab világ és a Földközi-tenger medencéjének legnagyobb területű országa, melynek legnagyobb része sivatag. A Maghreb országai közé tartozik.
Fővárosa: Algír
Terület: 2.381.740 km2
Tengerpart: 998 km
Nemzetiség: algériai
Pénznem: algériai dinár, 1 euró kb. 105 algériai dínár.
Hivatalos nyelv: arab
Beszélt nyelvek: berber (tamazigt), francia
Etnikumok: arab-berber 99%, európai 1%
Vallás: szunnita muzulmán 99%, katolikus és zsidó 1%
Népesség: 41 800 000 (2018)
Összes GDP: 131,6 milliárd USD
Egy főre jutó: 3897 USD
Területe: 2 381 740 négyzetkilométer.
Az ország területének alig 2%-át borítja erdő. A hegyvidéki sztyeppéket délen kopár sivatagok váltják. Datolyapálma csak az oázisokban nő. A sziklasivatagokban él a legkevesebb növény. Az állatvilág is a szárazsághoz alkalmazkodott. Első sorban gazellák, antilopok, sivatagi róka, ugróegerek, kígyók, gyíkok, skorpiók élnek itt. A legfőbb haszonállat az egypúpú teve, a dromedár.
Algériában 11 nemzeti park található. Az Ahaggar és Tasszili Nemzeti Parkot kulturális parkká nevezték át kiemelkedő régészeti jelentőségük miatt. A világörökségi listán a festői szépségű Taszilin-Ádzser régészeti lelőhely szerepel 8000 éves, sziklába vésett rajzai révén.
Algéria őslakói a berberek. Föníciai, majd római hódítók vették birtokba a területet. Az i.sz. 2. századtól elterjedt a kereszténység. Később a vandálok és bizánciak uralták. A 8. századi arab hódítás után a berberek átvették az iszlám vallást és az arab nyelvet is. A 15. századtól mórok, zsidók, spanyolok telepedtek le. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a török kalózokhoz fordultak segítségért, ez volt a török uralom kezdete. A barbárok 1816-ig kalózkodtak Nyugat-Európában. A spanyolok elfoglalták Algéria kikötőit. 1830-ban a franciák megszállták Algériát. 1870-től nagy létszámú betelepítéssel a partvidék kulturális arculatát és birtokviszonyait megváltoztatták. Franciaország tengeren túli megyéjeként gyakorlatilag „gyarmatnak” számított, de megindult a gazdasági fejlődés. A második világháború alatt Algéria a „Szabad Franciaországot” jelentette. A franciák részben innen szervezték a Németország elleni ellenállást. Már az 1930-as évektől elkezdődtek a függetlenségi szervezkedések, 1945-től fegyveres felkelések törtek ki, melyek a nyolc évig tartó algériai háborúhoz vezettek. 1962-ben, az eviani egyezményben ismerték el Algéria függetlenségét. Az önállósult Algéria sajátos fejlődése ötvözte az arab nacionalizmus és az államszocializmus eszméit. Az iszlámot Algéria államvallásává tették. Az egymilliós francia lakosság nagy része elhagyta az országot. 1992-től 10 évig tartó véres polgárháború dúlt az országban. A 2000-es évtizedben az emelkedő kőolaj-, és földgázárak jelentősen hozzájárultak a gazdaság fejlődéséhez. Az országot ma már gázvezeték köti össze Olaszországgal.
Világörökségi helyszínek
- Beni Hammád erődje – A hammádida emírek 11. századi első fővárosának romjai ezer méteres magasságban találhatók a Dzsebel-Maadid déli oldalán, az erődített muszlim városok legszebb példája. Itt építették fel Algéria legnagyobb mecsetét, és az emírek hatalmas palotáját.
- Taszilin-Ádzser – 1933-ban a hasadékokkal, kőerdőkkel tagolt fennsíkon sziklafestményeket fedeztek fel. A tizenötezer rajz közül a legrégebbi i.e. 6000-ben készülhetett. A képek állatcsordákat, vadászokat, vallási szertartásokat ábrázolnak, felbecsülhetetlen értékű kordokumentumok.
- Mzab-völgy – A 11. században mozabita berber népcsoportok megerősített kis falvakat. kszárokat (fellegvár) alapítottak. A világörökséghez öt ilyen kszár tartozik. A települések legmagasabb pontján mecset áll minarettel, magtárral és fegyverraktárral. A kocka alakú lakóházak egyszerűek, agyagszínűek.
- Dzsemila – Az I. század végén, Nerva császár uralkodása idején alapították Cuicul néven, a római várostervezés elvei szerint. Központja a fórum volt, melyet középületek szegélyeztek. Meghatározó épületei voltak a fürdők, a színház és a piac. Főútja mentén városkapukat emeltek. A gazdagabb lakosok házaikat mozaikokkal díszítették. A 4. században két keresztény bazilika és keresztelőkápolna épült.
- Tipasa – Az Algírtól 70 km-re, nyugatra fekvő település pun kereskedőváros volt. Az i.sz. 1. században római fennhatóság alákerült. 430-ban vandálok foglalták el, a 6. századtól elnéptelenedett. A romváros területén tanulmányozni lehet az őshonos civilizációk és a 6. századig tartó gyarmatosítások kulturális kölcsönhatásait. A ma is látható romok a föníciai, római, ókeresztény és bizánci időkből származnak. A római korból a fórum, az amfiteátrum, a fürdő, villák és lakóházak romjai maradtak fenn. A tengerparton egy ókeresztény bazilika állt. A 14. században épült a héthajós keresztény templom. Itt található Kbor er Roumia mauritániai király mauzóleuma.
- Timgád – Az i.sz. 3. században Numidia egyik legfontosabb városa volt. I.sz. 100-ban alapította Traianus császár nyugállományú római légiósok számára. A római várostervezés tökéletes példája. A várost hosszú fal veszi körül. Legfontosabb látnivalói a 4000 férőhelyes színház, a fórum, a kúria, a bazilika és a fürdők. Az utcákat mészkő lapokkal burkolták. A 7. században az arab hódítók lerombolták.
- Algír óvárosa – Föníciaiak alapították. Az arab hódítás után vált fontos kereskedelmi központtá. A 16. századtól oszmán fennhatóság alatt állt, évszázadokon át a kalózok menedéke volt. 1830-ban francia kézre került, és csak 1962-ben nyerte vissza függetlenségét. A város kasbájának (óvárosának) jelentős része az oszmán korszakból származik, kacskaringós utcákkal, sikátorokkal. A falakon belül láthatók a citadella romjai, mecsetek és paloták. A 11. században, egy keresztény bazilika helyén emelték a 11 hajós Nagymecsetet.
Különleges védőoltások nem kötelezőek, malária megelőzését szolgáló gyógyszerek szedése a sivatagi területen való hosszabb tartózkodás esetén ajánlott. Általánosan előforduló megbetegedések: hasmenés, hepatitisz “A”.
A Budapestre akkreditált nagykövetségen igényelhető, 105 EUR ellenében. Meghívólevél szükséges hozzá!
Ruházat:
Szezonnak megfelelő, nem túl kirívó, nőknek nem túl dekoltált, vagy rövid ruha, nadrág. Figyelem! Algériában hűvös tud lenni, szezontól függően, kabát, pulóver is kellhet! Drága ékszert, órát, laptopot hagyjunk otthon.
A túravezető utasításait, javaslatait érdemes követni. Helyzetenként és helyenként változó, hogy mennyire lehet könnyen fotózni.
Fényképezni és filmezni általában lehet, a következők figyelembe vételével:
- vallási intézmények, mecsetek, rítusok, szertartások fényképezése előtt általában külön engedélyt kell kérni az alany(ok)tól,
- FONTOS! A nőktől mindig engedélyt kell kérni a fényképezéshez!
- piacon árusoktól, magánszemélyektől szokás gesztikuláció vagy kérdezés útján engedélyt kérni a felvételek készítéséhez
- ha az alany a fényképezéshez nem járul hozzá, ne fényképezzük le (némelyeknél ez vallási tilalom alá esik), legyen bármilyen csábító is a téma!
A magyar SIM-kártyák működnek. Sms-ezni, hívást kezdeményezni-fogadni lehet, de nagyon drága.
